Sok építészre jellemző, hogy a tervezés számukra az önmegvalósítás durva eszközévé válik. Olyan épületeket terveznek, amik ki akarnak emelkedni a környezetükből. Ezt a legtöbbször úgy érik el, hogy elnyomják a környezetüket.
Aztán majd építenek mellettük egy még újabb épületet, ami majd őket is elnyomja. És aztán még újabbat, és még újabbat. Mi piciny emberek meg éljünk, ahogy tudunk ebben a harcos környezetben. A felénk magasodó agresszív házak között.
Én sokkal inkább szeretnék olyan meghitt településeken élni, mint például Szentendre, vagy Zebegény. Ott a központban a házak idomulnak a környezetükhöz és egymáshoz is. Nem nyomják el sem egymást, sem a közéjük keveredett embereket. Inkább békésen üdvözölnek, és azon vannak, hogy otthon érezd magadat. Én az ilyen településeket szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése